A fast fashion világméretű térhódítása óta egyre több szó esik a túlzott ruhavásárlás, és a silány minőség okozta problémákról. Olcsón és könnyedén lehet ruhát venni, szomjazzuk az akciókat, és az újabb kollekciókat, majd a ruhák javarésze hamar kidobásra kerül.
Mi magunk nem tudjuk a fast fashion termékek gyártását szabályozni, így a saját életünkben máshol kell a megoldást keresni. Az egyik fő probléma nem feltétlenül a fast fashion termék megvásárlása, hanem annak túlzott fogyasztása, és maga az impulzív vásárlás. Hiszen a meggondolatlanul kosarunkba kerülő termékek túlnyomó része a szekrény mélyén porosodik, majd idővel valamilyen módon megválunk tőle. Ha nem figyelünk a minőségre, és az otthoni kezelésre (lásd mosás), akkor pár hordás után könnyedén tönkremegy az adott ruhadarab, és elkerülhetetlen lesz a kidobása.
A szemétbe került, vagy szervezetek által összegyűjtött használt ruha végül Kenyába ömlik, és Magyarország is fő exportálónak számít. Az Afrikában élő helyiek mitumba-nak nevezik ezt a helyet, ahol szeméthegyeket alkot a főleg műanyagból (poliészter) készült ruhák összessége. Az Európai Unióból évente nagyjából 37 millió darab ruha érkezik ide.
Felkavaró a videó, amely részletesebben bemutatja az ottani körülményeket…
Az ide került ruhák közel fele eleve annyira rossz állapotban van, hogy használhatatlan, így nagy részét elégetik főzéshez, és vízmelegítéshez, vagy állítólag egy erőmű tüzelőanyagának előállításához használják. Az ilyen anyagok elégetése pedig hatalmas légköri szennyezésnek számít.
Az ENSZ Comtrade Database adatai alapján elmondható, hogy az Egyesült Királyság 2019 és 2020 között több mint 5 millió tonna használt textíliát exportált. Külföldre való szállításuk előtt pedig az európai országok között kereskednek velük.
A helyzetet tovább rontja, hogy a kenyai kereskedők elmondása alapján az elmúlt években jelentősen megnőtt az oda érkező ócska ruhák mennyisége, ráadásul ezek sokszor erősen szennyezettek, például hányással, vagy állatszőrrel.
“Az európai országok és Kenya közti használt ruha kereskedelem tulajdonképpen rejtett hulladékkal való kereskedelem” – mondta a Clean Up Kenya alapítója.
Mit tehetünk egyénileg?
A fentebb is említett túlzott, és impulzív vásárlás kerülésén túl, lehetőségeinkhez mérten választhatunk fenntartható forrásból származó ruhákat és kiegészítőket. Az ilyen magyar és külföldi márkáknál alap feltétel, hogy a környezetre kevésbé vagy egyáltalán nem káros anyagokat használjanak, és az előállítás során is minél kímélőbb megoldásokat alkalmazzanak. A minőség is kiemelt fontosságú, így ezek a ruhadarabok tulajdonképpen hosszútávon kifizetődőbbek az olcsó fast fashion termékekkel szemben.
A second hand, vagy vintage ruhák beszerzése is segítség, hiszen már körforgásban lévő darabot választunk, nem támogatva ezzel az új ruhák tömeggyártását.
Önmagunk, és a saját stílusunk megismerése – akár stílustanácsadó bevonásával – ilyen szempontból is hasznos, hiszen így tudatosabban vásárolunk, és biztosan csak olyan dolgokat veszünk meg, amiket valóban használni is fogunk.
Forrás: Clean Up Kenya , Tudatos Vásárlók Egyesülete