“Nem a te hibád, nem a te szégyened!” Színésznők, aktivisták kampányolnak a nők elleni erőszak ellen

Egy cipőben járunk. Legyenek a nők bármilyen különbözőek is, közös bennük, hogy életük során megtapasztalták a nemi alapú erőszak vagy a szexuális zaklatás valamilyen formáját. A Nőkért Egyesület videosorozatában túlélők mesélik el a velük történteket és üzenik a többi érintettnek: nem a te hibád, nem a te szégyened!

Sokszínű csapatukkal üzenik mindenkinek, akit kapcsolati erőszak, nemi erőszak, munkahelyi szexuális zaklatás, utcán, közlekedési eszközön vagy szórakozóhelyen történő zaklatás, továbbá lelki, verbális bántalmazás, vagy az erőszak/zaklatás egyéb formája ért: nem vagy egyedül!

A Nőkért Egyesület elnökével, Antoni Ritával beszélgettünk.

NSM (Női Siker magazin):
Kiállni a nők mellett és a nők elleni erőszak ellen kampányolni egy roppant nemes és nélkülözhetetlen ügy. Miről szól pontosan a 16 akciónap és miért kell, hogy beszéljünk róla?

A 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen globális kampányt az amerikai Rutgers Egyetem kezdeményezésére tartják a világ számos országában 1991 óta, azaz immár harminc éve. November 25-én, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján kezdődik (1960-ban e napon gyilkoltatta meg a dominikai diktátor, Trujillo az elnyomó rezsim ellen és a szabadságért, demokráciáért küzdő Mirabal nővéreket) és az emberi jogok világnapjáig, dec. 10-ig tart. Célja a tudatosságnövelés, az információk átadása a nők elleni erőszak elterjedtségéről, típusairól, és az áldozatvédelmi rendszerek hiányosságairól. Magyarországon a NANE egyesület kezdeményezésére tartják meg. Számos nőszervezet szokott csatlakozni, néhány éve mi, a Nőkért Egyesület is részt veszünk. 
 
NSM: Ki szerepel a kampányban, milyen történetekkel csatlakoztak a hölgyek?

Az Egy cipőben járunk videókampánnyal célunk annak tudatosítása, hogy a nők legyenek bármilyen különbözőek is, sajnos közös bennük, hogy megtapasztalták az erőszak vagy a zaklatás valamilyen formáját. Bánovics Marcsi, Katona Eszter és én találtuk ki együtt a projektet, és a lehető legkülönbözőbb hátterű nőket válogattuk össze. Szerepel benn például színésznő, motoros csaj, fotómodell, volt hajléktalan nő, egyetemista, életmódtanácsadó és autóversenyző is. Arra törekedtünk, hogy az erőszak, illetve zaklatás minél több formáját bemutassuk, hogy minél több nő tudjon a sorozathoz kapcsolódni.

A történetekben szerepel fizikai erőszak, szexuális erőszak, lelki erőszak, gazdasági erőszak, munkahelyi szexuális zaklatás, testszégyenítés, utcai zaklatás, közlekedési eszközön elszenvedett zaklatás és a nőgyógyászati rendelőben elszenvedett megaláztatás.

Amellett, hogy fel akarjuk hívni a figyelmet az intézményes segítség, és különösen a megelőzés hiányosságaira, további céljaink az áldozathibáztató mentalitás visszaszorítása és a nők közötti szolidaritás előmozdítása.     


NSM: Mit üzennél azoknak a lányoknak, nőknek, akik átélték vagy akár a jelen pillanatban is átélik a bántalmazást?

– Együttérzek velük. Tudom, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak, és a kilépés nem olyan könnyű, mint ahogy a kívülről okoskodók állítani szokták. Tudom, hogy a kapcsolat elhagyása elé fizikai, gazdasági és lelki akadályok hárulnak. Nem akarom azt az elcsépelt üzenetet ismételgetni, hogy “lépjél ki, van segítség”, mert éppen az egyik probléma, hogy a magyar áldozatvédelem több sebből vérzik. Azt üzenem inkább, hogy olvassanak, tájékozódjanak a bántalmazó kapcsolatok működéséről (pl. a NANE honlapján, vagy Dina MacMillan: De hiszen azt mondja, hogy szeret c. nagyon fontos könyvéből), és keressenek (akár online) olyan közeget, amely megerősíti őket. Tájékozódjanak a szűkösen rendelkezésre álló lehetőségekről, anyaotthonokról. Ha lelki akadály, traumás kötődés képezi a fő nehézséget, vegyék igénybe az önbecsülésük megerősítéséhez pszichológus segítségét. És amire mindenképp ügyeljenek (noha a bántalmazó sokszor az áldozat termékenységét is igyekszik kontroll alá vonni): egy bántalmazótól ne szüljenek gyereket (vagy újabb gyereket). Ettől nem “javul meg”, ellenben eszköznek fogja használni a gyereket még akkor is, ha nagy nehezen sikerül az elválás. A bántalmazóval nem lehet kompromisszumot keresni, korrekten megbeszélni valamit, ő soha nem lesz együttműködő – ellenben a kívülállókat remekül tudja manipulálni és a maga oldalára állítani.
És végül a legfontosabb: ha elszánjuk magukat a menekülésre, elköltözésre, arról a bántalmazó előre ne tudjon, ahogyan lehetőleg az új lakhelyről sem. A bántalmazók akkor a legveszélyesebbek, amikor elhagyják, vagy el akarják hagyni őket.  

A videósorozat megtekinthető a következő linken: Nőkért Egyesület
A Nőkért Egyesület Facebook-oldala: https://www.facebook.com/nokert.hu