Vállalkozó, művész, társ, anya… Ki is a nő valójában? Az 1 nő 3 arca kampány a női sokszínűséget élteti

A nőket, a női létet bemutató kampány a női sokszínűség éltetéséért jött létre. Hiszen olyan sokfélék vagyunk, mi nők.

Annyi területen kell helytállnunk, megteremteni a saját- és a családunk békéjét, dolgozni ki ezért, ki azért, sikereket elérni a szakmánkban, boldogan kacagni a barátainkkal, vagy épp egy elmélyült beszélgetést folytatni a pszichológusunkkal, az üzlettársunkkal, a párunkkal, vagy a gyermekünkkel.
Megannyi terület, megannyi feladat.
Az “1 nő 3 arca” egy szimbolikus cím, hiszen nem csak 3 “arcunk”, feladatkörünk lehet, de ez a cím jól példázza a sokszínűségünket, azt, hogy nem csak egyfélék lehetünk.
Ahogy nem csak egyféle szépség létezik, úgy nem csak egyféle jelzővel lehet ellátni egy embert.
A kampányban az egymást segítő és építő PLUSZ Klub tagjai vettek részt.
Közülük néhányan megosztották gondolataikat is a témával kapcsolatban.

Az 1 nő 3 arca kampány azért fogant meg a fejemben, mert a saját életemben is és a környezetem nőtagjainak életében is nap mint nap tapasztalom, hogy milyen sokfélék vagyunk, mennyi feladatunk van, mennyi területen kell helytállnunk. – említi Kozma Rita Az 1 nő 3 arca projekt megálmodója.

Kezdve azzal, hogy anno anyai nagymamám egyedül nevelte fel három gyermekét egy szoba-konyhás, mindenmentes vályogházban. Egyedül. Férj nélkül, aki emigrált. Villany- és víz nélkül. Egy anya és három kisgyerek. Dolgozott a földeken (mert máshol nem alkalmazták a férje miatt, hiába volt érettségije), dolgozott otthon, gyermeket nevelt, helyt állt minden területen. Emellett szeretett nő is lenni. Szép ruhákat viselni. És sorolhatnám…

Tanult, művelt nőként azt mondhatom nem egy leányálom ma nőnek lenni, de ilyenkor mindig eszembe jut nagymamám, hogy neki sem volt könnyebb, sőt.
Ma azt tapasztalom, hogy mivel vannak karriercéljaim, vágyaim, ezért szinte alig van megállás. Ha nem dolgozom, ha nem tanulok, nem fejlesztem magam, nincs haladás. Emellett a nő nő is, szeretem, vagy szeretném (?), ha a frizurám szép lenne, a bőröm ápolt, ha a ruháim nem csak az alkatomhoz, hanem a személyiségemhez is passzolnának. És ott a párkapcsolat, a baráti kapcsolatok, a család.

A nő egy csodalény, ezért is hívom nőtársaimat ISTENNŐNEK, hiszen mindannyian azok vagyunk, hiszen helytállunk ebben a nagy kaotikus zűrzavarban, ebben a feladat- és teljesítés-dömpingben, amit életnek hívnak.

Az első kérdés bennem inkább úgy fogalmazódik meg, újra és újra, hogy miért kell egy nőnek több arca legyen? Mert egy igazi nő nem elégszik meg az elégségessel! – vallja Csóka Anita operaénekes. Egy igazi nő törtet, harcol, alkot, szeret, óv, gondoskodik, dolgozik, karriert épít, sír, nevet, boldog, szomorú, erős, gyenge kiegyensúlyozott, egyszóval példamutató! Egy igazi nő egy főnix!

És erre nem csak egy igazi nő képes! Hanem bárki! Aki hisz magában és szereti önmagát! Akinek tervei es céljai vannak! Aki nem ismer lehetetlent és hajlandó tenni egy jobb élet reményében! Tehát amiért a világ elé kell tárni egy igazi nő több arcát, az ez!”

Béndek Andrea életút mentor így vélekedik a kampány fontosságáról:

“Azért fontos számomra az 1 nő 3 arca kampány, mert az önmegvalósító és boldog élethez elengedhetetlen, hogy legyenek szerepeink családon belül és kívül, valamint az, hogy ezt viszonylagos egyensúlyban tudjuk tartani. Az elfogadott szerepeink száma és megélésüknek minősége hozzásegíthet minket az élettel való elégedettséghez, de éppúgy a stresszel téli élethez is. A túl sok magunkra vett szerep széttöredezettséghez vezethet, a túl kevés pedig a bezártság érzéséhez. A szerepeink megélését sok minden befolyásolja, például életkor, személyiségjellemzők, környezeti hatások. Fontos, hogy szerepeinken keresztül megtaláljuk önmagunkat és a helyünket a világban. Napjainkban azonban sajnos sokszor előfordul, hogy a különböző szerepeink ütköznek egymással, vagy netán olyan szerepeket kell magunkra vállalni, amivel egyáltalán nem vagyunk önazonosak.

Éppen ezért fontos, hogy ne a tökéletességre törekedjünk, hanem önmagunk megélésére. Ehhez azonban szükségünk van önszeretetre és önelfogadásra. – hangsúlyozza Béndek Andrea.

Ahogyan szeretteink és  barátaink felé fordulunk, ugyanazzal a megértéssel érdemes saját magunk felé is fordulni. Önmagunk szeretete és elfogadása az alapkő az egészséges énkép kialakulásához és ez vezet el minket a minél teljesebben megélt szerepeink egyensúlyához is.”

3 gyerekkel , több mint 8 éve egyedülálló anyaként sok mindenen keresztül mentem.  Sosem voltam rest tanulni, egészen a Kertészmérnöki egyetemtől számtalan ezoterikus és önismereti kurzuson át, megtanultam és megtapasztaltam, hogy ahogy bent, úgy kint. – meséli Juhász Gabriella life coach.

Ha bennem vihar van, bizonytalanság, félelem stb, akkor a környezetem ezt visszatükrözi, egészen pontosan a családom és gyermekeim. Ezért, ha én jól vagyok, akkor ők is. Persze ez csak a 12 szeletes torta egy része csak… ezért is van szükségem szórakozásra, táncra, görkorizásra, egy jó könyv elolvasására, vagy egy komoly előadás meghallgatására. Coachként ebben segítek, hogy ezt az egyensúlyt önmagunkon belül, hogy tudjuk megtalálni. Erre az egyensúlyra szeretném leginkább felhívni a figyelmet és erőt adni azoknak, akik bizonytalanok önmagukban és szükségük van egy külső megerősítésre, hogy: Jé ezt Én is meg tudom csinálni, ez Én is lehetnék! És tényleg! Mert csodálatosak vagyunk mind! 

Csóka Anita operaénekes szavaiban mindannyian megtalálhatjuk magunkat. A kendőzetlenül őszinte sorok elgondolkodtatnak, hogy igen, mi nők mi mindenre vagyunk képesek és igen, milyen az, amikor önállóan fel kell állnunk és menni tovább.

Nem azért van több arcom, mert így akartam, hanem mert nincs más választásom! – határozott, őszinte nyitány Csóka Anita művésznőtől.

Ha a hazai művészek meg lennének becsülve és meg lennének fizetve, és elsősorban azok, akik feltették az életüket arra, hogy a közönséget szolgálják, mindezen hivatást hosszú éveken át tartó, vért izzadó munkával és nélkülözéssel kitanultak, a közönség szolgálatában állnak az év 365 napjában, 0-24 órában, nem ismerve ünnepnapokat, nemzetközi ünnepeket, iskolai szüneteket, nyári szünetet, na akkor nem kellene egyéb, más ‘’civil’’ munkát is végeznünk, amiből mondjuk meg is tudunk élni! 

Ha a pedagógusokat emberszámba venné bármilyen kormányzás is és egy tanári fizetésből meg lehetne ma élni Magyarországon, akkor nem végeznénk egyéb ‘civil’ munkákat! 

Miért akarom megmutatni, hogy mennyi mindennel KELL foglalkoznom azért, hogy egy tyúklépésnyit is előrehaladjál az életben? Mert nincs más választásom!  És ez egyáltalán NEM NORMÁLIS!

Miért van jelen a 21. században még mindig, hogy egy nőt kevesebbre értékelnek bizonyos szegmensekben, (nem csak anyagilag) mint egy férfit?
Miért kell egy életerős és határozott nőnek eljátszani, hogy agyhalott? Mert máshogy nem lel maga mellé férfit! Egy erős nő mellett egy férfi feleslegesnek érzi magát?
Ha megismerkedem egy férfival és megkérdezi mivel foglalkozom és nem egy szavas a válaszom, hanem egy monológ és átlátja a feladataimat, akkor azt gondolja:- Jaj ez nekem sok! Ez a nő nem ér rá semmire. Ez a nő munkamániás. Ez a nő nem ér rá velem foglalkozni annyi dolga van. 
– Ohh! – mondom ám. – Pardon uraim! De ha nincsen senkim és egyedülállóként is előre akarok lépni az életben, míg párra nem lelek, akkor itthon kellene heverésznem?
Hány olyan munkahely van ma Magyarországon, ami lehetővé teszi azt egy nőnek, hogy egyetlen egy dologgal foglalkozzon? Hogy jól éljen? Hogy szép otthona legyen? Hogy tudjon megfelelően öltözködni? Hogy tudjon a gyermeke(i)ről gondoskodni, ha esetleg elvált vagy özvegy lett? Hogy tudjon megtakarítani? Miért kellene egy nőnek megelégednie vagy beérnie a közepessel? Miért kellene azért belekényszerülnie bárkinek egy kapcsolatba? Csak mert úgy könnyebb lenne anyagilag?

Mert mi nők igenis képesek vagyunk a lehetetlenre is! És igen! A nyolc állásom mellett lenne időm még egy férfi lelkét is ápolni es szívem minden szeretetével, odaadással mellette állni és támogatni a terveiben, céljaiban! Mit várok el cserébe? Ugyanezt!

És ebből mi következik? Hajtás van tovább! Mert nem lehet csak úgy leállni és feladni mindent! De igenis büszke vagyok magamra! És minden nőtársamra, aki képes egyedül helytállni a mai világban! Rengeteg nő házas, megis egyedül viszi az igát a családban.
Van sok szerencsés nő is. Aki megtalálta azt a férfit, akivel valóban megvan a munkamegosztás és megbecsülés! Akik nem csak párok, hanem partnerek! Társak!
Mert a ‘’kell’’-ből máris lehetőség válik!
Választhatok.

A példamutatás és az ösztönzés! Hogy semmi sem lehetetlen, csak sok a kifogás. Ha én képes vagyok rá, akkor bárki képes rá, nem igaz?

Az 1 nő 3 arca további résztvevői: